Bebuktam:(

Már bánom hogy nem léptem, Ezért majdnem megégtem. Persze meg sem érte, Most borulok térdre. Szálnék délfelé, Kb éjfélre. Gondolni sem akarok, Hogy mi lesz majd holnap. Temessetek föld alá, Merjetek bombázni, Megérdemlem én a rosszat, Elég hosszan. Kudarcot érzek fájdalommal, Megint elbuktam, Kár hogy megpróbáltam.Csalódni ezerszer, Fájdalmas dolog, Átlépni rajta lesz majd Kisebb dolog. Ugyanis feledni, Nehéz lesz nagyon. Kár volt szeretni, Így nem tudok feledni. Elkísér álmomban, Mint egy kísértet. Engem így kísérget, És nem kímélget. Hallottam egy törésre, Hasonlító hangot, Elérte az első rangot. Érdekes pont ekkor fájt, Mintha egy régi sebet martak volna, A szívem volt az. Elhagyta magát, Pedig nem viselt gatyát. Lehet kellett volna hogy védjen a vészben, Nehogy megtörténjen, Amitől féltem. Nem volt ez más, Mint a szerelem, Amit hiába éreztem. Szerintem tévedtem, De magamhoz térhettem, És rá is ébredtem. Nem ő a végzetem, Mert ezt nem tehettem, Hogy örökre szeressem, Úgy is mást szeret.